felso

Névadónk

Vikár Sándor (1905-1985)

Iskolánk alapítója

Nyíregyháza zenei életét a 1930–as évek elején Füredi Henrik magán-zeneiskolája (hegedű-zongora  oktatása) és a   Volkmann Róza zongoratanárnő lakáson történő oktatása  jelentette. A Kálvineum polgári iskolájában tanított  zongorát Szabó Lili és Szita Jolán, de (pl. az angolkisasszonyoknál) volt magánoktatás is. A kir. katolikus gimnáziumban Zsigai Gyula tanított hegedűt.

Vikár Sándor Budapesten, a Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványaként szerzett oklevelet. Nyíregyházára 1932-ben érkezett, s hamarosan megtalálta helyét; kedves, derűs egyénisége mindenkinél rokonszenvre talált. Előadásokat tartott és zenét szerzett a tanítás mellett. Bámulatos energiával dolgozott. Igaz, nem csinált zeneszerzőként karriert (1964. május 3-án a Színházban szerzői estje volt), de létrehozta, elindította, lerakta a nyíregyházi, szabolcs-szatmár megyei zenei élet alapköveit, amely nagy érték számunkra.

Ő volt, aki az akkori Megyei Tanács Művelődési Házának Szimfonikus Zenekarát megalapította és vezette, és hasonló módon tevékenykedett a kóruszene területén is. Lelkes szervező volt, kiválóan értette a betanítást, szívesen jártak próbára a kórustagok. 1937-ben nagyszabású Kodály-ünnepély volt a színházban, ahol személyesen a zeneszerző is részt vett, s itt irányítódott rá a város vezetésének figyelme. Szerette a munkát, az igazságot, a küzdelmeket, örülni tudott az eredményeknek.

1939-ben  a Kálvineum Tanítóképző Intézet zenetanáraként kapott megbízást, hogy szervezze, indítsa el a Bessenyei  Irodalmi Társaság védnöksége alatt a zeneiskolát. A társaság akkori főtitkára, Belohorszki Ferenc így nyilatkozott az indításról: “…ezt nemcsak azért tette, mert hivatásának tudta és vallotta ennek a kérdésnek megoldását, hanem még inkább azért, mert nagy nemzetnevelő kötelességének érezte ugyanezt.” A zenei ismeretterjesztés lelkes híve volt.

A 60-as évek elején elsőként alakított ki tartós kapcsolatot az Országos Filharmóniával, és indította el a megyében az  ifjúsági bérleti sorozatot. A szintén a 60-as években indult Nyírbátori Zenei Napok hangversenyeinek lelkes látogatója volt,  zenei ismertetőket írt megyénk napilapjaiba. A Nyíregyházi Zeneiskola mellett ő szervezte meg a megye fiókintézményeit Kisvárdán, Mátészalkán, Tiszavasváriban és Ibrányban. A megyében folyó magánoktatást is kézben tartotta, tanácsaival, értékeléseivel segítette az ott tanítókat. Nagy szenvedélye volt a zeneszerzés. Hegedűre, csellóra, zongorára, énekre, klarinétra komponált műveit Aginé Bocskai Ibolya, Kristófné Nádasdi Erzsébet, Molnár Éva, Tündikné Bánhegyi Etelka, Fekete Ferenc, Straky Tibor, Valkai János, Molnár Sándor, Kazár Irén, Babka József adták elő Nyíregyházán, Debrecenben, a megye több helyén, s a rádió különböző adásaiban.

A fiatal tehetségeket felkarolta, mindent megtett azért, hogy tanulmányaik befejezése után visszajöjjenek Nyíregyházára. 1937. május 2-án a Városi Színházban, 1942. május 2-án a Kálvineumban volt Kodály Zoltán jelenlétében hangversenye. 1989. szeptember 24-én Dr. Baja Ferenc akkori tanácselnök helyettes avatta fel az emléktáblát a Széchenyi u. 13. szám alatt.  Vikár Sándor 1983-ban állami díjat, a Magyar Népköztársaság Művészeti Kitüntetését kapta meg, ezen felül a Dr. Péterfi István Emlékplakett és a Nyíregyházáért Pro Urbe Érem Kitüntetés tulajdonosa.