Fenntarthatóság

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ÉS FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS ZENEISKOLÁNKBAN

Fontos, hogy már fiatalkorban kiépítsük a környezettudatosságot, és egészséges életmódra neveljük a gyerekeket,  hiszen az egészséges életmódra való neveléssel egyrészt megtanítjuk, hogy nem ártunk magunknak, másrészt nem ártunk a körülöttünk lévő környezetünknek sem.

PASSZOLD VISSZA TESÓ

A mobiltelefonok előállításához keltán érc szükséges, melyet Afrikában a veszélyeztetett fajok, vagyis a gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásznak. Ezért fontos az az újrahasznosítás, amely jegyében indult útjára a kampány, ehhez csatlakozott iskolánk tavasszal. A tavaszi kampányszakasz 2022. március 22-től – június 15-ig tartott, ekkor nagyon sok telefont és tartozékot sikerült összegyűjteni. Az őszi kampányszakasz intézményünkben nem volt sikeres, csekély számú telefont gyűjtöttünk össze.

2023-ban a tavaszi kampány március 22-én indul.

Mit lehet bedobni a dobozokba és kié a bedobott készülék?

Nyomógombos mobiltelefon vagy okostelefon, gps, tablet és ezek tartozékai: töltő, fülhallgató. Minden egyes készüléket, amit bedob valaki, azt a Jane Goodall Intézet számára ajánljuk fel.

Részletek: https://www.janegoodall.hu/programjaink/passzold-vissza-teso-mobil-ujrahasznositas

Köszönjük a részvételt!

Gyűjtősarok intézményünkben

ISKOLAI LEVEGŐMINŐSÉG-MÉRÉS

2022 tavaszán vettük át a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület  által ingyenes használatra felajánlott lakossági mérésekre alkalmas levegőminőség-mérő készüléket a Mérj velünk! 2.0 című kampány keretében. A kampány célja, hogy a készülékek aktív használatára buzdítsa a természettudományokat tanító tanárokat és a részvevő iskolák diákjait, ennek révén hasznos ismereteket nyújtson a levegőminőségről, és erősítse a felhasználók környezetvédő szemléletét. A készülék mérései nyilvánosak, szabadon elérhető oldalakra továbbítják az adatokat, így azokat a helyi lakosság, a döntéshozók és a civil szervezetek is hasznosíthatják. A kampány folyamán a készülék felhasználói más felhasználókkal interaktív módon megoszthatják tapasztalataikat a Levegő Munkacsoport által elindított elektronikus levelező csoportban, valamint ötleteket meríthetnek a Levegő Munkacsoport által kezelt oldalról is (merj-velunk.hu), ahol folyamatosan jelennek meg újdonságok a készülékek és azok méréseinek felhasználásáról, illetve alapinformációk érhetőek el a légszennyezés lehetséges okairól, hatásairól, és arról, hogy mit tehetünk ellene.

Térképek, ahol látható hol helyeztek el készülékeket:

Miért jó a bio?

Több tízezer évvel ezelőtt az emberek abban a változatlan környezetben éltek, amibe beleszülettek. Ezt a környezetet vettük uralmunk alá és azokat az élőhelyeket is kitöltjük, ami nem a mi számunkra keletkezett. A túlnépesedés miatt kénytelenek vagyunk egyre több helyet elfoglalni ebben a világban, kiszorítva ezzel növényeket és állatokat. Bármennyire is szeretjük a természetet, akkor is pusztítjuk ezzel a létszámmal. Használjuk a levegőt, szennyezzük a vizeinket, a növények élőhelyeit, romboljuk a talajt. Ezzel a magatartással azt is elérhetjük, hogy nem lesz alkalmas a Föld az emberi létre. Így kezdjük a beszélgetést Dr. Gyöngyössy Mátyás környezetvédő szakmérnökkel, matematika-kémia szakos tanárral, kertészmérnökkel, a Bio Kultúra Egyesület egyik alapító tagjával, a nyíregyházi Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskola volt igazgatójával.

Globális irányból kezdtük a beszélgetést. Tapasztalataid szerint a nemzetközi mezőgazdaság mennyire felkészült a termőföldünk megóvására?

A természet kihasznál minden apró területet a terjeszkedésre, tehát például ha bármilyen haszonnövényt ültetünk, mellette megjelennek a gyom-, és egyéb növényfajták is. A természet alapvetően mindig utat tör magának, ez így helyes, ez a természet rendje. Mi éppen ezeket a kis területeket foglaljuk el kényszerűségből. Igyekeznünk kell minél kevesebb területet elfoglalni, hogy a természet ki tudjon teljesedni. Korábban külföldön járva azt tapasztaltam, hogy olyan növényvédő szereket alkalmaznak, ami az adott haszonnövényt kivéve minden más növényt elpusztít. Ezt végtelenül elkeserítőnek találtam. Ez a pusztító anyag nem csak a növénynek árt, hanem nekünk is. Fölszívják azok a növények is ezt a szert, amit mi elfogyasztunk. Ezért alakulnak ki különböző embercsoportok, akik ezek ellen próbálnak védekezni és másképpen gondolkodni. Nagyon nehéz a dolgunk, mert bármit teszünk, valamennyi káros anyag mindig zöldségben, gyümölcsben van, de törekedhetünk arra, hogy minél kevesebb vegyszer kerüljön a szervezetünkbe. Egy dániai konferencián ennek hangot is adtam és olyannyira nem értettek ebben egyet velem, hogy felszólalásom után majdnem kifütyültek a részt vevő szakemberek.

Magyarországon is hasonló a tendencia?

Természetesen hazánkban is teret nyert ez a szokás. Hazatérve az említett konferenciáról fogalmazódott meg bennem és a velem egyformán gondolkodó szakemberekben, hogy ez ellen tenni szükséges, mert a sok vegyszer megbetegít minket. 30 éve alapítottuk meg a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesületet, amelynek azóta is a tagja vagyok és főként a termesztésben igyekszem minden szabályt betartani, valamint az eredményesség érdekében akár új szabályokat is alkotni. Ha valaki együtt érez a környezetével, ha úgy gondolja, hogy bele akar illeszkedni abba, amink van, az már bio gazdálkodó. A bio gazdálkodók által termelt zöldségeket, gyümölcsöket nagyon komoly vizsgálatok alá vetik, szigorú szabályoknak kell megfelelniük. Ha véletlenül talál a hatóság vegyszert a termékben, akkor nagyon szigorú büntetésre számíthat a termelő és a feldolgozó üzem is.

Milyen hatással vannak az általad említett vegyszerek az emberi testre? Te is használsz-e – akár csak minimális mennyiségben – ilyen szereket?

A magam részéről nagyon kevés növényvédőszert használok a kertemben. Már lehetőségek is vannak a növényvédelemre, nem csak a vegyszerek. Elsősorban olyan szert akartak alkotni, amit nem mos le az eső, később már a vegyszer felszívódása is cél lett. Ez bizonyos kártevőkkel szemben meg is védte a terményt, de gondoljunk csak bele, azzal, hogy elfogyasztjuk ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, az összes felszívódott méreganyag a mi szervezetünkben köt ki. A modern étkezés alapja a sok zöldség és gyümölcs. Ha csak minimálisat fogyasztanánk ezekből a kezelt terményekből, az nem is lenne akkora baj, mert akkor a testünk megtanulna a vegyszer ellen védekezni, de rendszeres fogyasztással ezek a méreganyagok felhalmozódnak bennünk, összegyűlnek a lépünkben, májunkban és más belső szerveinkben – komoly betegségeket tud okozni. A fel nem oldódó és a felszívódó szerek a biotermesztésben szigorúan tiltva vannak. Másrészt nem mindegy, hogy a szomszéd földterületen használnak-e bármilyen erős vegyszert. Ez kihatással lehet a mi terményünkre is.

Mi otthon, a kiskertünkben milyen növényvédő szereket, praktikákat alkalmazhatunk az egészségesebb termény érdekében?

Sok apró lehetőség van erre, például a cseresznye és a dió esetében szinte lehetetlen védekezni permetszerrel a cseresznyelégy vagy a dióburokfúró légy ellen. Erre a vegyszermentes megoldás az, ha a talaj felső 10 centiméterét megmozgatjuk ősszel vagy télen, akkor ez a felső réteg átfagy és ez elpusztítja a lárvákat. Ez sokkal többet ér, mint bármilyen permetezés. Legfeljebb két szert tudok ajánlani: a kénes permetezés – mert az riasztja a kártevőket – ami gomba-és baktérium ellenes szer. Ez az anyag magában a növényben is megtalálható levéltápanyagként. Másrészt pedig réz hidroxidot alkalmaznak a gombák ellen. Viszonylag gyakran kell alkalmazni ezeket, ezért a bio növényvédelem drágább a felszívódó és a levélen maradó szereknél.

Növényi tápanyagot mi is elő tudunk állítani. Ilyen szempontból a gyomnövények is értékesek, mert ha kigyomlálás után ott hagyjuk a talaj felületén, a gombák és baktériumok által lebomlanak, majd ebből humusz keletkezik. Ezt beforgathatjuk a talaj felső rétegébe, akkor sokkal nehezebben szárad ki a talaj.

Ha nem szeretnénk otthon megtermelni a bio zöldségeket, hol van lehetőségünk ezeket beszerezni?

A helyi Kosár Közösség erre egy kiváló hely, mert ha itt vásárolunk, azzal támogatjuk a helyi gazdaságot, másrészt pedig a kiskertekből, családi gazdaságokból származnak a termények. Ez azért is jó, mert a kiskertekben nem lehet mérgeket használni, másrészt pedig a kistermelők nem is tudnak hozzájutni ezekhez a szerekhez. Főleg idény zöldséget és gyümölcsöt lehet náluk kapni, valamint mindenféle kisebb gazdaságokban termelt tejtermékeket, húsokat, szörpöket, lekvárokat. Az is nagyon szimpatikus náluk, hogy újra felhasználható csomagolást alkalmaznak. Például fa dobozokba szortírozzák a vásárlóknak az előre megrendelt termékeket, vászonzsákban vagy papír tasakokban csomagolnak. A termelők gyűjtik a szerves hulladékot és fel is használják a termelés során. Persze általában nem lehet teljes mértékben kizárni a vegyszereket – mert ehhez jó, ha a szomszéd telkeken is vegyszermentesen termelnek – de törekedhetünk ezek minimalizálására.

Záró gondolatként pedig szeretném nyomatékosítani, hogy vigyáznunk kell a Földünkre, a talajunkra, vizeinkre, növényeinkre, állatainkra, ezek egészségére, hogy mi emberek is egészségesek maradhassunk.

Nyíregyháza, 2022. március 7.

                                                                                    Gyöngyössy Boglárka – zeneismeret tanár

KÖNYVAJÁNLÓ

Georgina Wilson-Powell: Tényleg zöld? – 143 mindennapi zöld kérdés

Barecz&Conrad Books, 2020

A joghurtospoharakat tényleg el kell öblíteni a szemétbe dobás előtt? És mi a helyzet a papírtáskával? Mindig jobb megoldás, mint a műanyag? Mennyivel zöldebb egy elektromos autó, mint a benzines? Mikor zöldebb simán elmosogatni, és mikor a mosogatógépet használni?

Mindannyian szeretnénk minél környezettudatosabban élni. De a sok gazdasági és fenntarthatósági tényező mellett sokszor nem is egyértelmű, melyik választás a zöldebb megoldás.

Georgina Wilson-Powell brit újságíró 12 éve kutatja a fenntartható élet gyakorlatias részleteit, most 143 kérdésre ad okos, kiegyensúlyozott és megalapozott választ. Könyve a tudatos emberek hiteles kézikönyve lesz az élhető, de fenntarthatóbb mindennapokhoz.

2023. február 27-én benyújtottuk pályázatunkat a 2023/2024. tanévre szóló Ökoiskola  cím elnyerésére

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 191/A. § (2) bekezdése alapján a belügyminisztérium  (a továbbiakban: BM) nyílt pályázatot hirdetett Ökoiskola és Örökös Ökoiskola cím elnyerésére.
A pályázat kiírásának célja Élhetőbb Kárpát-medence: élhetőbb bolygó.
Közös felelősségünk, hogy a köznevelési- és a szakképző intézmények munkája révén mind több fiatal váljon a környezet és az egészség megóvására elkötelezett felnőtté. Azok az iskolák vagy kollégiumok, amelyekben a fenntarthatóságra nevelés átgondoltan és rendszerszerűen hatja át a napi gyakorlatot, az ökoiskolai hálózat részeként még eredményesebben működhetnek. Minél szélesebb körben válnak az intézmények a hálózat részévé, annál jobban segíti az a közös célok elérését.
A pályázat célja azon intézmények elismerése Ökoiskola és Örökös Ökoiskola címmel, amelyek egészintézményes módon foglalkoznak a fenntarthatósággal, így járulva hozzá ahhoz, hogy a fenntarthatóság elvei a jövő nemzedékek számára a mindennapok természetes részévé váljanak.
Mire lehet pályázni?
A nyertes intézmények tevékenységük elismeréseként viselhetik az Ökoiskola vagy az Örökös Ökoiskola címet. A címet viselő intézmények a Magyarországi Ökoiskola Hálózat tagjává válva olyan szakmai közösség részei lehetnek, amelyben rendszeres tudásmegosztással, segédletekkel és egyéb lehetőségekkel gazdagodhatnak, különböző képzésekkel és más programokkal színesítve munkájukat.

Részletek: https://www.oktatas.hu/kozneveles/pedagogiai_szakmai_szolgaltatasok/fenntarthatosagra_neveles